2009. szeptember 28., hétfő

Mit és miért

Lehet, hogy ki lehetne dolgozni mindhármat, de ez óriási munka lenne, és valójában 3 olyan megközelítés, ami alig kapcsolódik egymáshoz. Úgyhogy ezt inkább nem.

Viszont el tudnék képzelni kombinációkat: az egyik, hogy a társadalmi és az üzleti témát illeszteném egymáshoz, vagy praktikus okokból az üzleti és a könyvtári témát fejteném ki együttesen. Ez utóbbi is jól jönne egy szakdolgozathoz. Vagy egy harmadik opció, hogy egyfajta trendkutatásként a könyvtári és a társadalmi témát kapcsolnám össze. 

Egyelőre ez még marad függőben, és ha döntök, akkor jön a forrásgyűjtés.

Körvonalazódik

Ma végre sikerült továbbgondolnom ezt a feladatot, bár az az igazság, hogy még mindig csak a sötétben tapogatózom.

Azt, ami érdekel, sikerült három részterületre bontanom, de ezek még mindig túl nagy szeletek és túlságosan különbözőek ahhoz, hogy külön-külön mindegyiket kibontsam (idő hiányában és érdemes lenne inkább elmélyülni kisebb területeken, így lehetne nagyobb felfedezésekhez eljutni).

Viszont megvan a három tématerület, ami érdekel.
Az első maga a társadalom és a benne lezajló változások, úgy mint olyan közösségek, amik vagy a hálózaton szerveződnek, és ezután lépnek ki a valós térbe, vagy pedig olyan közösségek, amik csupán a hálózatot fórumként használják, de ezzel együtt óhatatlanul hat rájuk az a közeg, amiben létrejönnek.
Velük kapcsolatban  (is) az érdekelne, hogy ez hogyan változtatja meg a szokásaikat, vagy akár a tagokat magukat - lesznek-e új értékeik és normáik, motiválja-e őket a hálózaton való reprezentáció arra, hogy a figyelmet felhívják tevékenységükre, érdeklődési körükre, vagy közös céljaik elérésére? Igaz lehet-e, hogy új normákat, szokásokat követnek a hagyományos közegben létrejövő közösségekhez képest, és ha igen, mondhatjuk-e azt, hogy ezek társadalmunk modern értékeinek számítanak? Másfelől: valójában nem azokat az értékeket nagyítják fel, akár karikatúraszerűen, amik valójában a társadalom vagy annak bizonyos közösségeinek, rétegeinek vagy akár intézményeinek normái alapszanak? Lehetséges-e, hogy nem modern értékekről, hanem bizonyos esetekben hagyományosakról van szó, amelyek torzulása tűnik modernebbnek?

A második terület, amit talán célszerűbb lenne választani, az az üzleti szféra hatása a világhálóra.  Tulajdonképp a kezdetektől jelen lehetett a hálózaton, de ma már hol burkoltan - például az ingyenes szolgáltatások hátterében, hol nyíltan egyre nagyobb teret kap. Az érdekelne, hogy hogyan méri fel a felhasználókat, hogyan gyűjt adatokat egy közösségről, és ezt követően milyen szempontok alapján építi ki a szolgáltatásait? A felméréseknél érdekes kérdés lehet, hogy egy-egy tulajdonság alapján maguk a cégek is következtetnek-e automatikusan egy személy preferenciáira, esetleg egyéb tulajdonságaira, lehetséges-e a tipizálás? Érdekelne a reklámoknak az a típusa, amely a közösségi oldalakon például a tagok aktivitásainak mérésével, majd egy tag beszervezésével történik: etikailag nem aggályos az sem, hogy külső cégek az aktivitásainkat mérhetik?
Milyen új szolgáltatások jelentek meg, amelyek ingyenesnek indultak, de végül mégis egy nagyobb szolgáltatónál kötöttek ki? Hogyan lettek egyes márkák meghatározóak, mások miért tűntek el? Eltűntek-e kisebb autonóm, ingyenes, de értéket hordozó kezdeményezések csupán az érdeklődés vagy a közösség inaktivitása miatt?
Tehát elmondható-e, hogy az üzleti szféra is direkt vagy indirekt módon nem csak a hálózaton létrejövő szolgáltatásokra hat, hanem a közösségi igényeket is formálja, új értékeket generál, esetleg új közösségeket is létrehoz?

A harmadik téma a könyvtáraké lehetne: új kezdeményezések, vagy éppen olyan oldalak megjelenése, amelyek nem a könyvtárosok fejéből pattantak ki, de a könyvtáros szféra szakértelme, gondolkodásmódja és a könyvtárak felhalmozott tudása (a régi és az új szimbiózisa) sokat segíthetne az oldalak további fejlődésében.
Ebben a témakörben azt is lehetne vizsgálni, hogy hogyan találnak a könyvtárak olvasóikra a falakon kívül, és hogy mennyire képes ma egy könyvtár közösséget szervezni a hálózat eszközével. Kialakíthat-e egyfajta virtuális közösséget is? Hogyan juttathatja el szolgáltatásait, képes lesz-e és akarja-e egyáltalán tudását megosztani a hálózat azon résztvevőivel, akik vagy üzleti szempontból, vagy pusztán kényelemből , vagy az érdeklődés hiánya miatt soha nem lépnek majd be majd a könyvtár kapuin.
Egy másik lehetőség, az lenne, hogy mennyire hajlandó ma a szakma az elektronikus eszközök használatára: és ha ő maga sem használó, hogyan értesülhetnének maguk az olvasók is az új eszközökről. Vizsgálható lenne, hogy miért nem motiváltak a könyvtárosok sem egy eszköz használatában. Esetleg ez is hozzákapcsolható lenne, de nem tudom, hogy erről mennyire lehetne gyűjteni...

Egyelőre ennyi jutott az eszembe.

2009. szeptember 26., szombat

Úton a témaválasztás felé

Ezt az első bejegyzést arra szánom, hogy elgondolkodjak azon, hogy hogyan is fogjak hozzá ehhez a feladathoz.

Az első feladatnak a témaválasztást tartom, de egyelőre még csak a tématerületet, és nem a három cikkhez  tartozó konkrét témákat szeretném kijelölni. Azt gondolom, hogy ezt még kár lenne elkapkodni: egyelőre a nagyobb, de most már egyre jobban körvonalazódó területet sem ismerem, és ha jobban utánaolvasok, akkor lesz annyi rálátásom, hogy meghatározzam majd a mondanivalóm irányait.

Már a tématerület megválasztása sem könnyű, mert valójában az lett volna célszerű, ha egy tipikusan marketinges témát választok a szakirányom szerint, így jutott az eszembe a közösségi oldalak és a markteing  kapcsolata.

Egy biztos: lesznek társadalmilag is izgalmas témák, de szeretném, ha egy néhány üzleti téma is belevegyülne, tágabb értelemben ez is korunk egyik jelensége, ami a hálózaton ha akarjuk, ha nem, jelen van. De nem szeretném, ha egyik vagy másik túlsúlyba kerülne, de főképp a marketingről és hasonló dolgokról nem szeretnék hosszabban értekezni, amihez egy bizonyos szinten mindenki ért(het).


A nézelődés közben több érdekes blogra is bukkantam, és ez rávilágított arra, hogy tulajdonképpen ami leginkább érdekel, az tulajdonképpen már létezik. Íme az egyik blog,  Karmamedia, ez valójában a múlt félévi munkánknak a professzionális szintű megvalósítása is részben, másrészt még több kommunikáció,  és van benne egy kis PR stb. Ebben egész jól rátaláltam arra a terültre, ami érdekel: hogyan lehet a hálózaton keresztül minél nagyobb tömegre hatni, minél több embert megmozgatni. 2007-ben indult az oldal,  sok érdekes dolgot találni rajta, többek közt ezt: ez annyira Amerikai, hogy szinte nálunk is megtörténhetne - hogyan lehet 500, majd 900 ezer embert egy facebook oldalra csalogatni egy szendviccsel (hogy utána minél több erről beszéljen) ? :)



Egy másik, amire gondoltam pedig inkább kicsit üzletiesebb, de azért szintén nem rossz, inkább egyszemélyes blog, a Terepnapló névre hallgat, nem lepne meg, ha mondjuk egy egyetemi feladatból nőtte volna ki magát. Itt is arról van szó, ami érdekel, talán egy kicsit jobban kidomborítva az elméleti alapokat is. Piackutatás, közösségi média, marketing szintén, és felmérések eredményei. Azt hiszem, hogy ez is hasznos lesz majd a későbbiekben.

Kell-e akkor még egy (magyar nyelven talán csak 50.) olyan blog, ami a témát rágja át, és ami szerintem amúgy sem fog különösebb érdeklődésre számot tartani, legfeljebb egyéni szinten jöhet jól: tanulhatok, munkamódszert is a szakdogához, csak kicsiben. Ezért talán lesz értelme. Másrészt: most aztán feltalálhatom a meleg vizet.