Hálózati szabadság vs. marketing 2.

Ezeknek a reklámoknak van egy másik típusa is, a viselkedés alapú célzás, másnéven behavioral targeting. Erről hosszabb anyagot találtam az idei egyik Goldenblog győztes oldalon, a Rabbitblogon, ahol egy bárki számára érthető cikkben elég jól összefoglalták a téma főbb elemeit. Amit hiányoltam belőle, az a technikai háttér ismertetése, bár lehetséges, hogy erről nincs is adat a hálózaton, nem hiszem, hogy a cégek el szeretnék árulni a trükkjeiket, pláne, ha az adatok kapcsán felmerülhetnek személyiségi jogi kérdések is.

Viszont magának az adatvédelemnek a kérdése elég jól össze lett foglalva, és az sem mellékes, hogy a hazai szinten más hasonlóan összefoglaló jellegű munka még nem született. Inkább csak kisebb jelenségeknek a magyarázata.

Szóval a viselkedés alapú targetálás kapcsán még érdemes lenne említeni a nagyokat, úgy mint a Google-t és a Yahoo-t is, és azt, hogy a kisebb reklámhálózatok hogyan működnek hozzájuk képest, azok, amik csak egy-egy oldalhoz, és azok, amik egy szolgáltatóhoz tartoznak.

Érdekes, hogy a jelenség már többé-kevésbé a köztudatban forog már az angolszász nyelvterületen, (mivel a módszer 2007 körül kezdett elterjedni a tengerentúlon), amit a Wikipédia is bizonyít. Számos cikket találunk a témához kapcsolódóan, ami kiindulásként nem rossz: online marketing, display advertising, interactive advertising, targeted advertising, behavioral targeting.

Egyelőre csak egy magyar wikipédia cikket találtam a témáról: Digital Advertisement Targeting Method.

A cikkben azt is meg fogom említeni, hogy egyáltalán behatárolható-e az érdeklődés, akár profilok alapján. Kizárólag a közösségi oldalakra vonatkozó reklámokra majd egy külön cikket fogok szánni, úgyhogy ez csak érintőlegesen fog említésre kerülni.